A Niphargus egyesületet alapító barlangkutatók kutatásaikat az ELTE Kõzettani és Geokémiai Tanszékével együttmûködve kezdtük meg 2002-ben. A kutatások elején a célunk az volt, hogy meghatározzuk a barlangi levegõ radon tartalmáért felelõs ásványokat. Korábban Dezsõ Zoltán munkatársaival (DEZSÕ Z., HACKL J., MOLNÁR L. (2001): Barlangi kõzetek radon exhalációja Karsztfejlõdés VI. Szombathely p. 305-313.) megállapította, hogy a barlangi levegõben elõforduló radon forrása a barlang agyagos kitöltésében keresendõ. Célunk kezdetben ennek az anyagnak az alaposabb vizsgálata volt, ahhoz, hogy meghatározhatóak legyenek azok a forrás ásványok amelyek felelõsek a radontartalom kialakulásáért.

A vizsgálatok elején megállapítottuk, hogy igaz ugyan, hogy a Baradla-barlang tudományos kutatása 1825-ben Vass Imre imsert munkásságával kezdõdik, és azóta is jelentõs kutatók, kutató kollektívák számtalan vizsgálatot végeztek, azonban a barlangban lévõ nagy mennyiségû törmelékes üledékrõl csak szorványos vizsgálatok történtek, nagyon kevés kézzel fogható eredménnyel. Az eredmények jelentõs része népmesei elemekben gazdag szóbeli közlésekbõl ismerhetõek meg. Nagyjából kezdeti kutatásainkkal egyidõben zajlott Móga János és társainak egy vizsgálat sorozata amely eredménye a barlang több pontján megfigyelt üledékkitöltések leírása és kormeghatározások.

A különbözõ forrásokból elérhetõ, és szóbeli közlésekre alapozott ismereteink a barlangban megfigyelhetõ törmelékes üledékekrõl a következõk szerint foglalhatóak össze:

• A Baradla-barlangban szinte bárhol megfigyelhetõ a járattalpon illetve több helyen "nagy magasságban" is egy "agyagos" kitöltés
• "Az agyagos kitöltés több méter vastag
• A Baradla-barlangban elõforduló kavicsok nagy része kvarc vagy kvarcit kavics, mészkõ kavics nem fordul elõ

Már kutatásunk elsõ évében megfigyeltük, hogy az "agyagos kitöltés" nem tekinthetõ annak, a jellemzõ szemcseméret meghaladja az agyag szemcse tartományát, meghatározó anyaga a kvarc, egyéb pl. agyagásványok kisebb, alárendelt mennyiségben fordulnak elõ benne. Az üledék "megnevezése" a különbözõ terminológiák miatt nehéz (a különbözõ elfogadott terminológiák a 10-60um tartományban eltérõ nevet adnak az anyagnak). A terminológiai állásfoglalás helyett, a szemcseeloszlási görbéket mutatjuk be.

Kutatásaink elõrehaladtával megállapítottuk azt is, hogy az üledék nem csak a járattalpon, hanem nagy magasságban (gyakorlatilag a fõteszintig) megfigyelhetõ. Korábbi kutatásokat végzõ kutatókkal történt beszélgetések alapján (amit késõbb saját megfigyeléseinkkel kiegészítettünk) megállapítottuk, dokumentáltuk, hogy a Baradla-barlang korábban szinte teljesen (ha nem teljesen) feltöltõdõtt egy kavicsos-homokos-kõzetlisztes kitöltõ anyaggal. A mai formáját a barlang akkor nyerte el amikor a barlangi patak ebbe az üledékbe bevágodott. Ez a folyamat a fõág teljes szakaszán számtalan helyen megfigyelhetõ.

Egyesületünk szakmai körökben legnagyobb érdeklõdést kiváltó eredménye az, hogy megfigyeltük, hogy a Baradla- és a Béke-barlangokban a korábban említett üledékkitöltésben jelentõs mennyiségû a felszíni talajvízzel rokonítható vízmozgás tapasztalható, amely jelenséget Maucha László javaslatára barlangi talajvíznek nevezünk. Jelenleg a kutatásaink fõ iránya a barlangi talajvíz minnél alaposabb megismerése, illetve a vizsgált barlangok üledékeinek minnél alaposabb vizsgálata

Kutatásaink legfontosabb módszere a barlang laza üledékeinek kézi fúrással történő feltárása. Ezzel egyidőben vizsgáljuk a meder partfalak anyagát, valamint a kitöltések kavics anyagait. 2010. és a 2011. évben részben a támogatóinknak köszönhetően, részben a 2010. évben érkezett SZJA 1%-os felajánlások felhasználásával sikerült az Egyesület eszközállományát fejleszteni. Ennek köszönhetően egy "gyors labort" sikerült felállítani, amelyben az üledékvizsgálatokhoz legszükségesebb eszközök (pl. sziták, fözőpoharak, mérlegek stb.) rendelkezésre állnak. 2011. évbben beszerésre került egy terepi binokuláris mikroszkóp, illetve egy szintén terepi felhasználásra szánt monokuláris polarizációs mikrszkóp is. A minták feldolgozásához saját magunk építünk egy egyszerű vákuum impregnátort, amely segítségével a minták ragasztását és mikroszkópi feldolgozáshoz előkészítését is el tudjuk végezni. Ezzel a korábbiaknál gyorsabban, olcsóbban tudjuk majd a minták alaposabb vizsgálatát elvégezni.