A Niphargus egyesületet alapító barlangkutatók kutatásaikat
az ELTE Kõzettani és Geokémiai Tanszékével együttmûködve
kezdtük meg 2002-ben. A kutatások elején a célunk az volt,
hogy meghatározzuk a barlangi levegõ radon tartalmáért
felelõs ásványokat. Korábban Dezsõ Zoltán munkatársaival
(DEZSÕ Z., HACKL J., MOLNÁR L. (2001): Barlangi kõzetek
radon exhalációja Karsztfejlõdés VI. Szombathely
p. 305-313.) megállapította, hogy a barlangi levegõben
elõforduló radon forrása a barlang agyagos kitöltésében
keresendõ. Célunk kezdetben ennek az anyagnak az alaposabb
vizsgálata volt, ahhoz, hogy meghatározhatóak legyenek
azok a forrás ásványok amelyek felelõsek a radontartalom
kialakulásáért.
A vizsgálatok elején megállapítottuk, hogy igaz ugyan,
hogy a Baradla-barlang tudományos kutatása 1825-ben Vass
Imre imsert munkásságával kezdõdik, és azóta is jelentõs
kutatók, kutató kollektívák számtalan vizsgálatot végeztek,
azonban a barlangban lévõ nagy mennyiségû
törmelékes üledékrõl csak
szorványos vizsgálatok történtek, nagyon kevés kézzel
fogható eredménnyel. Az eredmények jelentõs része
népmesei elemekben gazdag szóbeli közlésekbõl ismerhetõek
meg. Nagyjából kezdeti kutatásainkkal egyidõben zajlott Móga
János és társainak egy vizsgálat sorozata amely eredménye
a barlang több pontján megfigyelt üledékkitöltések leírása
és kormeghatározások.
A különbözõ forrásokból elérhetõ, és szóbeli közlésekre
alapozott ismereteink a barlangban megfigyelhetõ törmelékes üledékekrõl
a következõk szerint foglalhatóak össze:
- A Baradla-barlangban szinte bárhol megfigyelhetõ
a járattalpon illetve több helyen "nagy magasságban"
is egy "agyagos" kitöltés
- "Az agyagos kitöltés több méter vastag
- A Baradla-barlangban elõforduló kavicsok nagy része
kvarc vagy kvarcit kavics, mészkõ kavics nem fordul elõ
Már kutatásunk elsõ évében megfigyeltük, hogy az
"agyagos kitöltés" nem tekinthetõ annak, a jellemzõ
szemcseméret meghaladja az agyag szemcse tartományát,
meghatározó anyaga a kvarc, egyéb pl. agyagásványok
kisebb, alárendelt mennyiségben fordulnak elõ benne.
Az üledék "megnevezése" a különbözõ terminológiák
miatt nehéz (a különbözõ elfogadott terminológiák
a 10-60um tartományban eltérõ nevet adnak az anyagnak).
A terminológiai állásfoglalás helyett, a szemcseeloszlási
görbéket mutatjuk be.
Kutatásaink elõrehaladtával megállapítottuk azt is,
hogy az üledék nem csak a járattalpon, hanem nagy
magasságban (gyakorlatilag a fõteszintig) megfigyelhetõ.
Korábbi kutatásokat végzõ kutatókkal történt
beszélgetések alapján (amit késõbb saját megfigyeléseinkkel
kiegészítettünk) megállapítottuk, dokumentáltuk, hogy
a Baradla-barlang korábban szinte teljesen (ha nem
teljesen) feltöltõdõtt egy kavicsos-homokos-kõzetlisztes
kitöltõ anyaggal. A mai formáját a barlang akkor nyerte
el amikor a barlangi patak ebbe az üledékbe bevágodott.
Ez a folyamat a fõág teljes szakaszán számtalan helyen
megfigyelhetõ.
Egyesületünk szakmai körökben legnagyobb érdeklõdést
kiváltó eredménye az, hogy megfigyeltük, hogy a Baradla-
és a Béke-barlangokban a korábban említett üledékkitöltésben
jelentõs mennyiségû a felszíni talajvízzel rokonítható
vízmozgás tapasztalható, amely jelenséget Maucha László
javaslatára barlangi talajvíznek nevezünk. Jelenleg
a kutatásaink fõ iránya a barlangi talajvíz minnél alaposabb
megismerése, illetve a vizsgált barlangok üledékeinek
minnél alaposabb vizsgálata
Kutatásaink legfontosabb módszere
a barlang laza üledékeinek kézi fúrással történő
feltárása. Ezzel egyidőben vizsgáljuk a meder partfalak
anyagát, valamint a kitöltések kavics anyagait. 2010. és a
2011. évben részben a támogatóinknak köszönhetően,
részben a 2010. évben
érkezett SZJA 1%-os felajánlások felhasználásával sikerült
az Egyesület eszközállományát fejleszteni. Ennek köszönhetően
egy "gyors labort" sikerült felállítani, amelyben az
üledékvizsgálatokhoz legszükségesebb eszközök (pl. sziták,
fözőpoharak, mérlegek stb.) rendelkezésre állnak. 2011. évbben
beszerésre került egy terepi binokuláris mikroszkóp, illetve
egy szintén terepi felhasználásra szánt monokuláris polarizációs
mikrszkóp is. A minták feldolgozásához saját magunk építünk
egy egyszerű vákuum impregnátort, amely segítségével a
minták ragasztását és mikroszkópi feldolgozáshoz előkészítését
is el tudjuk végezni. Ezzel a korábbiaknál gyorsabban, olcsóbban
tudjuk majd a minták alaposabb vizsgálatát elvégezni.